Hívjon minket a
+36 (1) 346 0460-as telefonszámon!
Írjon nekünk az
info@sonoexpert.hu címre!
Keressen fel minket!
1037 Budapest, Szépvölgyi út 39. Fsz. 4.

Szolgáltatásaink - Nőgyógyászati vizsgálatok 

Nőgyógyászati vizsgálatok

Mire terjed ki a nőgyógyászati szűrés figyelme?

A nőgyógyászati vizsgálat összetett: figyelme kiterjed a külső és belső női nemi szervek, azaz a szeméremtest, a hüvely, a méhnyak és a méhtest, valamint a petefészkek, és a belső nemi szerveknek helyet adó kismedence vizsgálatára.
A szűrővizsgálat szempontjából különös figyelmet érdemel a méhnyak, amelynek tengelyében húzódik a nyakcsatorna, és, amelynek külső nyílása, a külső méhszáj, a méhnyak hüvelybe domborodó felszínének közepén van, a belső méhszáj pedig a méhtest üregébe nyílik.

Mi a nőgyógyászati szűrés célja?

A nőgyógyászati szűrés több célt szolgál. Erre utal a gyakorlatban meghonosodott többféle elnevezése is. A külföldi szakirodalom nem nőgyógyászati szűrésről, hanem méhnyak-szűrésről beszél, jelezve azt, hogy a szűrés célja a rákot megelőző állapotok és a még tüneteket, panaszokat nem okozó méhnyakrák korai felismerése és kezelése szempontjából a méhnyak vizsgálata különösen fontos. A szűrővizsgálatot a hazai, hétköznapi szóhasználat is leginkább csak citológia-ként emlegeti, ami ugyancsak arra mutat, hogy a nőgyógyászati szűrésben részesülők a vizsgálat egyik összetevőjének, a sejtvizsgálatnak kiemelt fontosságot tulajdonítanak.
Erre tekintettel indokolt különbséget tenni a nőgyógyászati szűrővizsgálat elsődleges és másodlagos célkitűzése között:

  • elsődleges célja a méhnyak szűrővizsgálata, azaz felismerni és kezelni a méhnyak rákmegelőző állapotait és a még korai méhnyakrákot;
  • másodlagos célja az, hogy a nőgyógyászati vizsgálat által nyújtott lehetőséget felhasználják arra, hogy felismerjenek minden olyan egyéb kóros elváltozást, amely orvosi figyelmet, kezelést igényel, ám még nem okozott olyan panaszokat, amelyek miatt a vizsgált asszony szakorvoshoz fordult volna.

A szeméremtest, a hüvely, a méhtest és a petefészkek jó- és rosszindulatú daganataira, valamint a kismedence gyulladásos, hormonális, vagy süllyedéses elváltozásaira utaló jelek felismerése a méhnyak-szűrés értékes melléktermékei.

Kiket érint a méhnyakrák?

A méhnyakrák világszerte 1,4 millió nőt érint, a 15–45 éves korosztályban a második leggyakoribb daganattípus. Az emlő- és a tüdőrák után a harmadik helyet foglalja el a rákos betegségek miatt bekövetkező halál okai között. A legtöbb halálesetet a fejlődő országokban okozza. Azok körében, akik nem járnak rendszeresen nőgyógyászati szűrésre, a méhnyakrák csendes gyilkosként viselkedik: évek alatt fejlődik ki, miközben az érintett nő hosszú ideig semmilyen tünetet nem észlel. Mire a tünetek megjelennek, a betegség gyakran már előrehaladott stádiumánál tart. Hazánkban kb. 1200 új esetet fedeznek fel évente, és 500 nő hal meg méhnyakrákban.

A méhnyakrák okozta jelentős halálozáson túl a „túlélők” sokszor a meddőség súlyával a vállukon élhetnek csak tovább, ha a rákos szövet nagy kiterjedésű és műtéti eltávolítására van szükség. Ez a 35-40 éves női korosztályt érinti.

Mi okozza a méhnyakrákot?

A méhnyakrákot a humán papillomavírus (HPV) okozza, amely nemi érinkezés útján jut a szervezetbe. Sajnos az óvszer használata nem védi meg teljesen a nőket a HPV-fertőzéstől, mivel a vírus nem kizárólag a közösüléssel, hanem az intim testrészek bőrfelületének érintkezésével is terjed.

A HPV-nek körülbelül 100 különféle típusát ismerjük, de ezek közül csak körülbelül 15 okoz méhnyakrákot. Két rákkeltő vírustípus (16-os és 18-as) együtt a világszerte előforduló összes méhnyakrákos eset több, mint 70 százalékáért felelős.

A HPV nagyon elterjedt: a becslések szerint élete során a nők legalább 80 százaléka megfertőződik vele, és a fertőzések 50 százaléka során valamelyik rákkeltő típus jut be a szervezetükbe. Szerencsére sok fertőzés magától elmúlik, ám ha tartósan fennmarad, a méhnyakrák kialakulásának kockázata meredeken emelkedik. A rákkeltő típussal való tartós fertőzöttség a méhnyak sejtjeinek kóros és rákmegelőző elváltozásaihoz vezethet, amelyekből idővel kialakulhat a daganat.

A HPV azért is veszélyes, mert a rákkeltő típusával való fertőződés után a szervezet immunrendszere nem elég erős a további fertőződésektől való védelemhez. A védő funkciók ráadásul az idő előrehaladtával gyengülnek, a fertőzések nagyobb eséllyel válnak tartóssá, így az idő előre haladtával a daganat keletkezésének is megnő a valószínűsége.

A szűrés segít a betegség idejében történő felismerésében

A méhnyakrák elleni küzdelem egyik fegyvere a betegség idejében történő felfedezése. Hazánkban a kenetvétellel végzett rendszeres szűrés hozzáférhető, így a korai felfedezés jó lehetőségét jelenti. Bizonyítékhoz juthatunk általa a kóros vagy rákmegelőző elváltozáson átment sejtek jelenlétéről, és néhány esetben hamar el is lehet távolítani a beteg szövetrészt.

Bár a szűrés jó segítség rákhoz vezető elváltozások észleléséhez, a kóros esetek körülbelül 20 százalékát még ezzel sem lehet felfedezni. Az is igaz, hogy a pozitív lelettel való szembesülés minden nő számára megrázó és aggasztó „élmény”, akárcsak az érintett sejteket eltávolító műtéti beavatkozás.

Az igazi megelőzést a védőoltás alkalmazása jelenti

A jó hír az, hogy napjainkban már a daganat kialakulása előtt módunkban áll megállítani a méhnyakrákhoz vezető folyamatot. A védőoltás úgy fejti ki hatását, hogy megakadályozza a humán papillomavírus (HPV) rákkeltő típusai által kiváltott, esetlegesen méhnyakrákot okozó fertőzés kialakulását. A HPV elleni védőoltások a természetes immunitásunkat erősítik. Az oltóanyagok a HPV egyes fehérjerészeit tartalmazzák, nem az egész vírust.

A becslések szerint a hatékony oltás és a rendszeres szűrés együtt 94 százalékkal képes csökkenteni a méhnyakrák kialakulásának kockázatát (ahhoz képest, hogy ha ezek egyike sem történik meg).

A teljes oltási sor három adagból áll a HPV elleni védőoltásoknál, az első és a harmadik adag között fél évnek kell eltelnie.

Mivel a HPV nem egy „közönséges” vírus, és különös veszélyt jelent azzal, hogy képes rejtve maradni az immunrendszerünk előtt, fontos elérnünk, hogy az oltás által keltett immunválasz egyenletesen erős és tartós maradjon, valamint hogy védelmet biztosítson a leggyakoribb és legagresszívebb rákkeltő vírustípusokkal szemben.

Mi az adjuváns és miért fontos?

Adjuvánsnak nevezzük az immunrendszer serkentésére (pl. a vérben keringő ellenanyagok mennyiségének növelésére, és/vagy a sejt-közvetített immunválasz jobb aktiválására) használt vegyületeket, melyeket a legtöbb vakcinával együtt alkalmaznak.
Az adjuvánsok, hagyományosan az alumínium-hidroxid hozzáadása a védőoltásokhoz széles körben elterjedt gyakorlatnak számít.

Az intézetünk által felajánlott vakcina egy újfajta adjuvánst tartalmaz, amely a klinikai vizsgálatok eredményei alapján gyorsabban kiépülő, magasabb titerű, hosszabb ideig fennálló ellenanyagválaszt eredményez, mint az azonos összetételű, de csak alumínium-hidroxidot tartalmazó vakcina. Ez azért fontos, mert a magas ellenanyagszintek tartós jelenléte szervezetünkben biztosítja számunkra a hosszú távú védettséget.

Kinek javasolt a vakcina?

A rákkeltő HPV-típusokkal való fertőzés esélyének kizárása érdekében az oltást ajánlott már az első szexuális együttlét előtt beadni, mivel azonban a nők életük bármely szakaszában találkozhatnak a vírussal, szinte minden nő számára előnyös a vakcináció. Célszerű oltani tehát a szexuális életet még nem élő serdülőket éppúgy, mint az aktív szexuális életet élő, természetes fertőzésen már (akár) átesett nőket is.
Az októberben Magyarországon is forgalomba hozott méhnyakrák elleni védőoltást 10-55 éves korú nőkön is vizsgálták. A védőoltás az eddigi vizsgálatok szerint megvédi a nőket a leggyakoribb rákkeltő HPV-típusok általi fertőzéstől. A védőoltás, amely a HPV 16-os és 18-as onkogén törzsek ellen véd, világszerte a méhnyakrákok több, mint 70%-át előzheti meg. Közel 100%-os védelmet biztosít az ezen kórokozókkal összefüggésbe hozható méhnyak-rendellenességek ellen, a további HPV törzsek által okozott esetleges elváltozások pedig a rendszeres szűréssel idejében felismerhetők, megfelelően kézben tarthatók.
A védőoltás minden nőnek ajánlott korosztálytól és HPV státusztól függetlenül, az alkalmazás egyetlen feltétele az egy éven belül készült negatív citológiai (méhnyak szűrési) lelet. Az oltás után a rendszeres szűrést ugyanúgy folytatni kell. A szűrés és a védőoltás együttes alkalmazásával védekezhetünk leghatékonyabban a méhnyakrák ellen.

Ma megvan a lehetőségük saját jövőjük védelmére azzal, hogy soha nem mulasztják el a nőgyógyászati rákszűrést, és megbeszélik kezelőorvosukkal a védőoltás előnyeit. Lehet, hogy az életüket mentik meg vele.