Hívjon minket a
+36 (1) 346 0460-as telefonszámon!
Írjon nekünk az
info@sonoexpert.hu címre!
Keressen fel minket!
1037 Budapest, Szépvölgyi út 39. Fsz. 4.

Tudástár - Nőgyógyászat 

Nőgyógyászat

Nőgyógyászati rákszűrés:

  • A nőgyógyászati vizsgálat a külső és belső női nemi szervek hosszú ideig tünetmentes betegségeinek – köztük a rosszindulatú daganatok megelőző és korai állapotainak – a felfedezésére szolgál.
  • A belsői női nemi szervek a következők:
    • 1. petefészek
    • 2. petevezeték
    • 3. méhtest
    • 4. méhnyak
    • 5. nyakcsatorna
    • 6. külső méhszáj
    • 7. hüvely
  • A nőgyógyászati vizsgálat során az orvos feltárja a hüvelyt, és szabad szemmel, majd nagyító műszerrel (kolposzkóp) megtekinti a méhszájnyílást és a környékét. Ún. bimanuális vizsgálatkor tapintással tájékozódik a méhtest és a petefészkek állapotáról.
  • A méhszáj és a nyakcsatorna területén gyakoriak az olyan betegségek: fertőzéses gyulladás, hámsérülés, kisebesedés, amelyek a rejtett elhelyezkedés miatt kezdetben semmiféle panaszt, tünetet nem okoznak. Az ilyen, jóindulatú méhszájbetegségek egy része hosszú, több éves fennállás után rákmegelőző hámelváltozássá alakulhat, melyből, ha nem kezelik, további évek után rákos daganat keletkezhet.
    A rákmegelőző állapotok, de korai állapotában a rák is 100%-os sikerrel gyógyíthatók.
  • A méhszáj betegségei, a rákot megelőző állapotok és a rákos daganat jellegzetes sejtelváltozásokat okoznak, amelyek a hámborítás felületéről levált, vagy ledörzsölt sejtekben mikroszkóppal láthatók. Ezért az orvos cytológiai kenetet vesz a méhszájnyílás és a környékének felszínéről.
  • A cytológiai lelettel a cytológus orvos nem diagnózist, hanem útmutatást ad a nőgyógyásznak a tennivalóira vonatkozólag. A pozitív (P3-P4-P5) lelet nem ítélet, vagy “rossz bizonyítvány”, hanem figyelmeztetés!
  • P1 és P2 azt jelenti, hogy az évente egy ízben mindenképpen kívánatos cytológiai ellenőrzésen túl a méhszáj állapota egyéb teendőt nem igényel.
  • P3-as eredmény esetében tüzetesebb, ismételt vizsgálatra, esetleg helyi gyógyszeres, vagy egyéb (pl. kisebb műtétes) beavatkozásra van szükség. A kezelést követően legalább két évig negatív (P1 vagy P2) eredmény után az évenként egyszeri ellenőrzés elegendő.

A méhnyakrák-szűrés lényege:

A női nemi szervek harmadik leggyakoribb rosszindulatú megbetegedése a méhnyakrák. Magyarországon évente csaknem hatszáz nő hal meg e súlyos megbetegedésben, mely a női nemi szervi rákok 10-12 %-át teszi ki. A rákszűrés kiterjesztése miatt az utóbbi évtizedben előfordulási gyakorisága csökken, a veszélyeztetett életkor azonban sajnos az egyre fiatalabb korosztály felé tolódik el.

Ennek egyik oka a már serdülőkorban elkezdett rendszeres nemi élet, a partnerek gyakori cserélgetése (promiszkuitás), amelyek rizikófaktort jelentenek. A nem kezelt gyulladások, folyások és méhszájelváltozások (un. méhszájsebek), melyek gyakran társulnak vírusos fertőzéssel (Humán Papilloma Vírus: HPV), a rákmegelőzo állapoton át a rettegett rákká fejlődhetnek. A méhnyak jóindulatú sebei, rákmegelőző elváltozásai és a kezdeti, még gyógyítható stádiumban lévő rák könnyen diagnosztizálható, felismerhető a rendszeresen elvégzett nőgyógyászati rákszűrést keretében elvégzett vizsgálatokkal.

Elsődleges szűrővizsgálaton a tünet és panaszmentes nők időszakonkénti, rendszeres vizsgálatát értjük, amelyet évente vagy amennyiben valamilyen veszélyeztető elváltozás áll fenn, úgy gyakrabban javasolt elvégezni. A méhnyakrák-szűrés a többi nőgyógyászati rákszűréssel egyetemben fájdalommentes, gyors, szövődménymentes - és szakszerű elvégzése esetén közel 100% a találati biztonság.

A rákszűrés menete:

A szeméremtest megtekintése után a hüvely feltárása, tükörvizsgálat, ahol kolposzkóp használata mellett áttekintjük a hüvelyfalakat és a méhszájat, amelyet videókolposzkóppal a páciens is láthat. Ezután megfelelő eszközökkel citológiai vizsgálathoz anyagmintát veszünk a méhszáj felszínéről és a méhnyakról, amely a vizsgáló orvos számára csak részben áttekinthető. A citológiai szűrés a méhnyak levált hámrétegeinek vizsgálatát jelenti. Ez a Papanicolauról elnevezett PAP teszttel történik. A levett mintából kenetet készítünk, fixálás és speciális festés után történik a mikroszkópos vizsgálat.

Kolposzkópos vizsgálat:

A kolposzkóp nagyítást biztosító, megfelelő fényforrással ellátott optikai eszköz.Ennek segítségével olyan testfelszíni és testüregi hámelváltozások ismerhetők fel, amelyek szabad szemmel nem láthatók, illetve a látott elváltozás súlyossága jól megítélhető. Előnye, hogy a szöveteket élőben, saját környezetükben vizsgálhatjuk, valamint könnyen ismételhető Ecetsav és jódtartalmú szer (LUGOL próba) alkalmazásával a kóros területek jól elkülöníthetők az ép szövetektől.

Mivel a vizsgálat könnyen megismételhető, a gyakorlott vizsgáló orvos pontos választ adhat a folyamat javulásáról vagy rosszabbodásáról. A vizsgálat végeztével az orvos a citológiai eredmény kivételével mindenről tájékoztatni tudja a pácienst. Ismétlést vagy további kezelést igénylő citológiai eredményről írásban értesül a páciensünk. Ha az eredményt elektronikusan kéri, akár 1-2 nap alatt, hozzájuthat az eredményhez, de postai úton is legkésőbb 1 hét után megkapja a leletet. A két módszer együttes, gondos alkalmazása biztosítja a szűrővizsgálat nagy hatékonyságát. Ezután következik az úgynevezett bimanuális (kétkezi) vizsgálat, amely során kitapintjuk a méhet, megállapítjuk annak helyzetét, nagyságát, tájékozódunk a petevezetők és a petefészkek állapotáról. A nőgyógyászati szűrővizsgálat elengedhetetlen, szerves részét kell, hogy képezze az emlők áttapintása is.

HPV vírus:

HPV a humán papillómavírus rövidítése, mely az egyik leggyakrabban előforduló szexuális úton terjedő betegség. A HPV-fertőzöttség legtöbbször tünetmentes, és napokig, hónapokig akár évekig is elhúzódhat a vírus lappangási ideje.
Fontos megjegyezni, hogy a HPV-kórokozó tünetmentesen is megfertőzheti a partnert!

HPV védőoltás:

Milyen típusú gyógyszer a Cervarix és milyen betegségek esetén alkalmazható?

A Cervarix egy védőoltás, amely a nőknek védelmet nyújt a humán papillomavírus (HPV) 16-os és 18-as típusai által okozott megbetegedésekkel szemben.

Ezen megbetegedések közé tartozik:

  • - a méhnyakrák (a méhnyak, tehát a méh alsó részének rákja),
  • - rákmegelőző méhnyak-elváltozások (a méhnyak sejtjeinek olyan elváltozásai, amelyeknél fennáll a rákos átalakulás kockázata).

A Cervarix nem véd a humán papillomavírus minden típusa ellen. A HPV-16 és 18 felelős az összes méhnyakrák megközelítőleg 70%-áért.

Amikor nőket oltanak Cervarix-szal, az immunrendszer (a szervezet természetes védekezési rendszere) ellenanyagot termel a HPV 16 és 18 típusával szemben. A klinikai vizsgálatokban azt találták, hogy a Cervarix a 15-25 éves korú nőknél védelmet nyújt a HPV 16 és 18 által okozott betegségekkel szemben. A Cervarix 10-14 éves lányokban is serkenti az ellenanyagok termelődését.

  • A Cervarix vakcina nem fertőző, így nem okozhat HPV fertőzéshez társuló betegségeket.
  • A Cervarix-szel nem kezelhetőek a vakcináció idején már fennálló HPV fertőzéshez társuló betegségek.
  • A Cervarix-et mindig a hivatalos ajánlásokkal összhangban kell alkalmazni.

Ultrahang-vizsgálat:

Az ultrahang-vizsgálat az alapja a méhtest és a petefészek daganatok szűrésének. A méhtestrák a testalkat, a veszélyeztető egyéb betegségek (pl. magas vérnyomás, sterilitás, cukorbetegség) és az életkor alapján a méhnyálkahártya vastagságának és jellegének ultrahang vizsgálata alapján jól előszűrhető, amelyet szükség esetén mintavétellel lehet kiegészíteni. A petefészek daganatok diagnosztákájában és szűrésében a minden nőgyógyászati páciensnél elvégzett ultrahang-vizsgálat bír rendkívül nagy jelentőséggel.

Mammográfia:

A mammogram a emlőkről készült röntgenfelvétel. Nagyon kisméretű rákos elváltozást is kimutathat, gyakran még mielőtt a nő, vagy orvosa a csomót, vagy daganatot képes lenne tapintani. Ez a legjobb módja a korai mellrák észlelésének. A mammográfiához alacsony dózisú röntgensugarakat használnak.

Myoma, ciszta:

A méh jóindulatú daganatát nevezzük myomának, amely a méh tömegét alkotó simaizomban fejlődik ki. A myoma egy nagyon gyakori, a fogamzóképes korban lévő nők 20-25 %-ában előforduló elváltozás Kialakulásának pontos oka ismeretlen. Minden egyes myomagöb egy simaizomsejt elfajulásából, kontrollálatlan osztódásából ered. Növekedésében a női nemi hormon (ösztrogén) is szerepet játszik. Ezért serdülőkor előtt nem fordul elő, változókor után pedig általában már nem alakul ki, sőt a meglévő göbök mérete is csökken ilyenkor. Ha valamilyen egyéb okból fokozódik az ösztrogén termelődés, nagyobb eséllyel alakulhatnak ki myomagöbök, mint egyébként. A már meglévő göbök terhesség alatt gyakran megnőnek, ezáltal különböző problémákat okozva. A szoptatás idején azonban visszafejlődhetnek.

A ciszta szó a görög kystis = hólyag, tömlő kifejezésből származik, és legtöbbször folyadékkal telt, hártyával, vagy vaskosabb fallal körülvett képletet jelent. Az ováriumokban gyakori elváltozás. A petefészek ciszta összefoglaló kifejezés, és igen sokféle formát takar.
Lehet vékony és vastag falú, egy- és többrekeszes típusa. Üregének tartalma szintén változatos lehet.

A ciszták kialakulásának több lehetséges magyarázata van, pontos oka azonban nem ismert. Gyakran a tüszőérés folyamatában a tüszőrepedés elmarad, a benne lévő folyadék (savó) tovább szaporodik, s így jön létre a funkcionális ciszták döntő többsége.

Endometriózis kapcsán is kialakulhat a petefészekben menstruációs vérhez hasonló folyadékkal telt tömlő. A petefészek állományában, a magzatfejlődés korában betokolódott rendellenes sejtmaradványokból létrejöhet egy ún. dermoid ciszta is, amely különféle szöveti elemeket – haj , szőr , fog , stb. – tartalmazhat. Ezek eltávolítása műtétet tesz szükségessé. Szerencsére a fiatal- és termékeny korban jelentkező petefészek tömlők döntő többsége jóindulatú. Lényegesen nagyobb a rosszindulatúság veszélye a változókor után

Intimtorna:

Az alhas egészségét szolgáló egészségnevelési módszer,mely a medencefenéken elhelyezkedő harántcsíkolt izmok testtudat-fejlesztő, karbantartó tréningje a kontinencia képességének fokozására, a szexuális egészségért és a medencei szervek megfelelő helyzetének megtartása érdekében, nők, férfiak, gyerekek számára, prevenciós és önrehabilitációs céllal.

Speciális vizsgálatok:

Chlamydia-, Mycoplasma-, Ureaplasma-, gonorrhoeaszűrés

Az e baktériumok által előidézett fertőzés a méhnyak és a húgycső gyulladását okozz, amely gennyes folyással, vizelési panaszokkal jelentkezhet. Gyakori azonban a tünetmentes hordozó állapot. A chlamydia-, mycoplasma-, ureaplasma-, gonorrhoeaszűrés révén iőben felfedezett fertőzés kezelésével elejét vehetjük a petevezetékek gyulladása miatt fellépő alhasi fájdalomnak, vérzészavarnak, ill. az elzáródásuknak következtében kialakuló méhen kívüli terhességeknek, meddőségnek.
A korokozók szokványos baktérium tenyésztési eljárásokkal nem mutathatók ki, vagy tenyésztésük körülményes egyenkénti mintavételt igényelne. Diagnosztizálásukhoz modern technológiával végzett, nagyon érzékeny és pontos kimutatásra un. PCR-tesztre van szükség.